A francia kormány egyik fő célja a munkahelyteremtés

– Franciaország átvészelte (az egészségügyi krízist), de vitathatatlanul meggyengült – ismerte el a programot bemutató párizsi sajtótájékoztatón Jean Castex miniszterelnök, aki „történelmi méretűnek és történelmi ambíciókkal bírónak” nevezte a gazdaságösztönző csomagot, amely szavai szerint „a teljes gazdaságra ösztönző hatással” fog bírni, és „konkrét és érezhető” eredményeket fog produkálni. A program legfőbb prioritása a munkahelyteremtés, miután becslések szerint idén 800 000 munkahely szűnhet meg a járvány miatti korlátozások következményeként. A kormány célja, hogy a programnak köszönhetően közvetlenül legalább 160 000 munkahely jöjjön létre.  

A miniszterelnök reményei szerint Franciaország 2022-re érheti el ismét a járvány előtti gazdasági szintet. Ehhez a gazdaság minden szereplőjének felelősségvállalását kérte: „a vállalatoktól munkafelvételt, elsősorban a fiatalok körében, a szociális partnerektől párbeszédet és a megállapodások keresését, az önkormányzatoktól pedig azt, hogy az állammal együtt beruházzanak azért, hogy a háztartások is befektessenek és fogyasszanak, ahelyett, hogy megtakarítanának”. A 100 milliárd eurót két év alatt kívánja a kormány a gazdaságba injektálni, amely a számítások szerint idén 11%-kal eshet vissza, és legalább 10%-ra emelkedik a munkanélküliség.   A járvány kezdete óta a kormány már 460 milliárd euró gyorssegélyt injektálta a gazdaságba. A középtávú 100 milliárd eurós gazdaságösztönző programnak három nagy része van: az ökológiai átmenet támogatása, a vállalatok versenyképességének erősítése, és a társadalmi kohézió megőrzése.

A kormány 30 milliárd eurót szán a kormány a gazdaság „kizöldítésére”, amit hatalmas lépésnek nevezett Barbara Pompili környezetvédelmi miniszter. A Zöldek vezetője Julien Bayou szerint azonban csak „egyszeri befektetésről van szó, amely egyértelműen elégtelen”. A közlekedésfejlesztés 11 milliárd eurót kap, amelyből 4,7 milliárd euró jut az állami vasúttársaságnak, az SNCF-nek, 7 milliárd eurót pedig az épületek energetikai modernizálására költ el a kormány. A vállalatok versenyképességének növelésére szánt 35 milliárd euróval a vidék újraiparosítása a kormány célja. Az összegből 20 milliárd euró adócsökkentés, az önkormányzatok tiltakozása ellenére, a vállalatoktól beszedett helyi adóknak ugyanis azok voltak eddig a legfőbb haszonélvezői. A kormány támogatni fogja a gyártótelepek hazatelepítését külföldről, valamint az innovációt és a mesterséges intelligencia fejlesztését.

A kormány jelezni kívánja azt is, hogy a legszerényebbekről és a leginkább rászorulókról sem feledkezik meg, akiket tömegesen fenyeget a munkahelyük elvesztése. Ezért a társadalmi kohézió megőrzésére szánt 35 milliárd euróból 15 milliárd jut a munkahelyteremtésére. A programhoz 40 milliárdot az uniós helyreállítási alapból, 60 milliárdot pedig a nemzetközi piacról felvett hitelekből biztosít a kormány, és ezzel az év végére a GDP 121%-ára emelkedhet az államadósság a tavalyi 100%-ról. A kormány abban bízik, hogy az adósságnövekedés 2025-re megtérülhet, ha a programmal sikerül elérni a termelés újbóli beindítását, úgy hogy egyáltalán nem lesznek adóemelések addig.

(MTI)