Az EP elfogadta tárgyalási mandátumát a fuvarozói szektor új szabályozásáról

A brüsszeli plenáris ülésen viszonylag szűk többséggel megszavazott mobilitási csomag legfontosabb vitás pontja az, hogy a fuvarozói szektorra is vonatkozzanak-e a kiküldetésben lévő munkavállalókra érvényes előírások.

A képviselők a kabotázsra (nem honos fuvarozók által végzett belföldi szállítás) és a határátlépéssel járó fuvarokra is kiterjesztenék a kiküldetési szabályokat. Kivonnák ugyanakkor azok hatálya alól a tranzitfuvarokat, a kétoldalú szállítási műveleteket, illetve a célországok felé vezető úton és visszafelé egyaránt egy-egy be- és kirakodással járó kétoldalú fuvarokat.

Egyebek mellett ezért a kelet- és közép-európai tagállamokból származó képviselők nagy többsége nem támogatta az elfogadott szöveget, mivel sokak szerint ezen új előírások kedvezőtlen helyzetbe hoznák a térség vállalatait és fuvarozóit.

Olyan elemeket is elfogadtak, amelyek javítanák a sofőrök pihenési körülményeit. A különösen hosszú fuvarok visszaszorítása érdekében a vállalatoknak úgy kellene összeállítaniuk a menetrendeket, hogy a sofőrök rendszeresen, de legalább 4 hetente otthon tölthessék a heti pihenőt, amelyet ezt leszámítva is a kamionon kívül kell tölteniük.

A parlament a szabálysértő fuvarozók kiszűrése érdekében a kabotázs fuvarokra jelenleg érvényes számszerű limitet háromnapos időkorláttal váltaná fel, valamint kötelezővé tenné a határátlépés rögzítését a jármű tachográfjában. A rendszerszerű kabotázs elkerülése céljából a kamionoknak 60 órát mindig saját országaikban kellene tölteniük, mielőtt újabb kabotázsra indulhatnak.

Az úgynevezett postafiókcégek felszámolását célozza az a szabályozás, amelynek értelmében a fuvarozóvállalatoknak jelentős kiterjedésű üzleti tevékenységgel kell rendelkezniük abban a tagállamban, ahol bejegyezték őket.

Az EP emellett a sofőrök munkájának megkönnyítése és a közúti ellenőrzések ritkítása céljából digitális technológiák alkalmazását sürgette. A testület szerint az ellenőrzéseket és vizsgálatokat a nagy kockázatot jelentő vállalkozásokra kell összpontosítani, csökkentve a törvénytisztelő cégekre nehezedő adminisztratív nyomást.

A kiküldetési irányelv ügyében szemben álló államok szociális dömpinggel, illetve protekcionizmussal vádolják egymást. A kiküldött munkavállalókra elvileg azonos szabályok vonatkoznának a munkabér és a munkafeltételek terén, mint a helyiekre, ami a bírálók szerint sok újonnan csatlakozó uniós országot hátrányosan érintene. Éles vita folyt emellett például a kabinban alvás lehetőségéről vagy tilalmáról is.

Múlt héten különböző fuvarozói szakszervezetek tüntettek az Európai Parlament brüsszeli székháza előtt, egyesek szerint ugyanis a mobilitási csomag előírásai túl szigorúak, míg mások szerint túl lazák.

Az Európai Unió másik társjogalkotó szerve, a tagállamok kormányainak tanácsa decemberben már jóváhagyta tárgyalási mandátumát 9 ország, köztük Magyarország ellenszavazata mellett, így megkezdődhet az egyeztetés az intézmények képviselői között, de szakértők szerint az esetleges megállapodást megerősítő szavazásra már csak az újonnan felálló EP-ben fog sor kerülni.

(MTI)