Pályázat az élelmiszeripari üzemek komplex fejlesztésére

– A 200 milliárd forint keretösszegű felhívás forrásaiból az élelmiszeripari és a borászati tevékenységhez kapcsolódó fejlesztések támogathatók. Az igényelhető, vissza nem térítendő támogatás minimális mértéke 100 millió forint, maximális összege 5 milliárd forint, a támogatási intenzitás fő szabály szerint 50%-os, de ez egyes tevékenységek, régiók és vállalkozásméret esetében eltérhet – ismertette a részleteket a tárcavezető a 30. jubileumi Farmer expo nemzetközi mezőgazdasági élelmiszeripari szakkiállítás, és a 16. Hortico zöldség-gyümölcs kertészeti szakkiállítás megnyitóján. A legkisebbek, a kézműves termékeket előállító vállalkozások 15 000 euró (5,3 millió forint) vissza nem térítendő pályázati forrásra számíthatnak, az önkormányzatok pedig 100 millió forintra pályázhatnak a helyi piacok fejlesztésére. Nagy István emlékeztetetett, hogy a Covid-járvány idején az agrárium szereplői nem mentek home office-ba, vetettek és arattak, gondozták az állatokat, folyamatosan biztosították a lakosság élelmét. – Az agrárium stratégiai ágazat, döntő szerepe van a vidék gyors fejlődésében, ezért minden korábbinál több forrást biztosítanak a hazai mezőgazdaság számára – mondta a miniszter. Hozzátette: a kormány történelmi léptékű döntést hozott, amikor a Vidékfejlesztési program hazai társfinanszírozását az eddigi 17,5-ről 80%-ra emelte. Vidékfejlesztésre a következő ciklusban 4265 milliárd forint forrás jut, egy év alatt annyi pénzt fordítanak vidékfejlesztésre, mint a megelőző hét évben összesen. Sikeres agrárium csak megfelelő tudás birtokában lehet, a felkészült magyar gazdákra nélkülözhetetlen szükség van. Nagy István köszönetet mondott Vaszkó László vásárigazgatónak és családjának, akik az elmúlt három évtizedben megszervezték a Farmer expót, amely szakmai súlyán túl meghatározza Debrecen és a magyar vidék arculatát is. 

Szilvássy Zoltán, a Debreceni Egyetem (DE) rektora az intézmények és a termelők összefogását hangsúlyozta. Azt mondta, elsőként az agrár- és az orvostudomány összefogásának eredményeként jöttek létre különleges élelmiszerek, ma már a teljes egyetem kutatásokkal, innovációval, fejlesztésekkel támogatja az ágazatot. Kósa Lajos országgyűlési képviselő szerint a leendő debreceni nemzeti oltóanyaggyárnak a humán vakcinák mellett a mezőgazdasági vakcinák gyártására is fel kell készülnie. A politikus reményét fejezte ki, hogy 2023-ban meghirdethetik az állatorvos-képzést a Debreceni Egyetemen. Papp László, Debrecen polgármestere azt mondta, a város erős, meghatározó szereplője a mezőgazdaságnak és az élelmiszeriparnak, s ez a következő évtizedekben is így lesz. Éder Tamás, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) alelnöke arról beszélt, hogy az ágazat sikeréhez a legkorszerűbb ismeretek kellenek, már nem elég úgy gazdálkodni, ahogy „apáink, nagyapáink” tették. A kamara érdemi segítséget nyújt a gazdálkodóknak.
Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek (MAGOSZ) elnöke a Magyarok kenyere programról tájékoztatta a résztvevőket jelezve, hogy tavaly 1100 tonna gabonát gyűjtöttek össze, reményük szerint az idén ezt a mennyiséget is túlszárnyalják. A Farmer expo megnyitóján átadták az idei vásárdíjakat, a 30 éves emlékplaketteket, és megáldották az új kenyeret. – Az augusztus 20-ig látogatható kiállításon és vásáron 16 000 négyzetméteren több mint 330 kiállító mutatkozik be a DE Böszörményi úti campusán, ahol konferenciákat, szakmai fórumokat, állattenyésztési bemutatókat, lovas- és fogatparádét is rendeznek – jelezte Vaszkó László vásárigazgató.

(MTI)