Greenology zöldinnovációs fenntarthatósági tudásközpont

Palkovics László innovációs és technológiai miniszter a szakmai konferenciával egybekötött megnyitón kiemelte, hogy a GDP 6-7%-át adja az építésgazdaság, az ágazat termelése 2019-ben 4430 milliárd forint volt. A közberuházások évente átlagosan 2000 milliárd forintot tesznek ki, a hivatalosan bejelentett foglalkoztatottak 7-8%-át az építőipar alkalmazza. Éves szinten az építési alapanyagtermelés 2000 milliárd forintot tesz ki, az építőanyag és építési termékek termelése és értékesítése pedig több mint háromezermilliárd forintot. Az építőanyagipar kibocsátásának 70%-a külföldi tulajdonú vállalatoktól származik. Magyarország beruházási rátája 2017 és 2020 átlagában a negyedik legmagasabb volt az Európai Unióban (EU) GDP-arányosan, a beruházások meghatározó részét építmény és gépberuházások adták. Az építmények közül a lakásépítésekben elmaradtunk az EU átlagától, de az egyéb építmények esetében jelentősen meghaladta az ország az átlagot. Palkovics László beszélt arról is, hogy tavaly a legnagyobb beruházó ágazatban, a feldolgozóiparban a gépi beruházások 5,5%-kal csökkentek, de az építési beruházások 6,3%-kal növekedtek. Magyarország beruházási rátája tavaly 5,1 százalékponttal nőtt 2017-hez képest, amelyhez az építmény-beruházások járultak hozzá. Nemzetközi összehasonlításban a kormányzati beruházások aránya 2019-ben is magas volt, 22,7%, amelynek közel háromnegyede építési beruházás volt, út, vasút és egyéb infrastrukturális beruházás. Palkovics László kitért arra is, hogy a koronavírus-járványt követően a felívelés időszakát a kormány arra használja, hogy egy egyszerűsített szabályozási környezetben ösztönözze a hazai hozzáadott érték részarányának növelését a termelékenység tartós növekedéséhez, valamint a minőségi és fenntartható épített környezethez vezető innovációkat, amelyek által megerősödik a hazai építő- és építésipar. Elmondta, hogy három stratégiai beavatkozási irányt jelöltek meg: az építéságazati fejlesztéseket, az alap- és építőanyag, valamint építésitermék-gyártás és kereskedelem fejlesztését, végül az ágazati kompetencia- és kapacitásfejlesztést. Utóbbinál hangsúlyos szerepet kap a szakképzési rendszer átalakítása, az iparági felsőoktatás korszerűsítése, az innovációk és innovációs projektek ösztönzése és támogatása, valamint a szakemberhiány megoldása. A Greenology Zöldinnovációs Fenntarthatósági Tudásközpontnak a győri egyetem megfelelő környezetet kínál, a minisztérium pedig anyagi forrással támogatja a tudásközpont munkáját. Boros Anita, a tudásközpont vezetője elmondta, hogy a központ első kutatásában – amelyben közel 40 kutató vesz részt – felmérik hazai és nemzetközi szinten is azokat az építőipari újításokat, amelyek integrálhatók lehetnek a hazai építőiparba. A kutatásban zöld átépítésekkel és felújításokkal, a készházak energiahatékony megoldásaival, innovatív építési alapanyagokkal és technológiai megoldásokkal, valamint építési és bontási alapanyagok újrahasznosításával foglalkoznak. A központ célja az, hogy megszólítsa, közös gondolkodásra ösztönözze az ágazat szereplőit és összekapcsolja az egyetemi, tudományos és vállalati tudást a gazdaság fejlesztése érdekében. A szakmai konferencián megalakult a Zöld Építésgazdasági Innovációs Piactér is, miután Boros Anita együttműködési megállapodást kötött Ritter Mariannával, a Tungsram-Ilex Innovációs Piactér szakmai vezetőjével. A piactér célja, hogy összekapcsolja az innovációban résztvevő és érdekelt kis- és közepes vállalkozásokat a nagyvállalatokkal és az oktatási intézményekkel, hogy az elgondolásokból valódi innováció jöhessen létre.

(MTI)