A magyar gazdaság növekedése előbb kezdődhet, mint a többi közép-európai gazdaságé

Az egyik legnagyobb londoni pénzügyi-gazdasági elemzőműhely, a Capital Economics a tágabb értelemben vett feltörekvő európai térség kilátásairól összeállított, április 26-án bemutatott átfogó helyzetértékelésében hangsúlyozta, hogy a magyar gazdaság „jól tartotta magát” a tavalyi második járványhullám idején, de az idei első negyedévben valószínűleg még csökkent a hazai össztermék, tekintettel a harmadik hullám megfékezését célzó lezárásokra. Az első negyedévi visszaesésre utal a tanulmány szerint egyebek mellett az, hogy az ipari termelés értéke kissé, a kiskereskedelmi forgalomé viszont drasztikusan csökkent februárban. A ház szerint emiatt a második negyedév is még gyengén indult. A magyarországi oltási program azonban előbbre tart, mint a térség többi országában, a korlátozások feloldása már megkezdődött, így a kilábalás is várhatóan előbb indul, mint a többi közép-európai gazdaságában – áll a Capital Economics új előrejelzésében. A cég kiemeli, hogy a tavalyi év végén nőtt a magyar gazdaságnak nyújtott költségvetési támogatás, és a Capital Economics elemzői azzal számolnak, hogy a szakpolitikai alapállás laza marad a jövő évi választásokat megelőző időszakban. A magyarországi munkapiaci helyzet mindeközben változatlanul feszes, és ez támogatóan hat a háztartási szektor fogyasztási kiadásaira, emellett Magyarország az Európai Unió helyreállítási keretéből érkező folyósítások egyik fő kedvezményezettje lesz. Mindezt egybevetve az elemzőcég az idei év egészére 4%-os, 2022-ben 6%-os GDP-növekedést valószínűsít a magyar gazdaságban. A cég számításai szerint ugyanakkor a magyar hazai össztermék értéke 2022 végén még így is 2%-kal elmarad a koronavírus-járvány előtti szintektől.

A Capital Economics – most első ízben – 2023-ra is adott prognózist: várakozása szerint abban az évben 4,5%-kal növekedhet a magyar gazdaság teljesítménye. A prognózis szerint ebben a növekedési környezetben az államháztartási hiány és az államadósság-ráta egyidejű, fokozatos csökkenése várható a tavalyi megugrás után. A Capital Economics várakozása az, hogy a hazai össztermékhez mért deficit a 2020-ban mért 8,1%-ról az idén 5,1%-ra, jövőre 4,3%-ra, 2023-ban 3,3%-ra csökken. A GDP-arányos államadósság-ráta a cég számításai szerint a tavalyi 78%-ról az idei év végéig 76,5%-ra, 2022-ben 75,5%-ra, 2023-ban 74,3%-ra mérséklődik. A magyar gazdaság növekedési kilátásairól más nagy londoni házak is derűlátó – ugyanakkor a Capital Economics friss prognózisánál valamivel óvatosabb – előrejelzéseket közöltek a legutóbbi időszakban. A Fitch Ratings nemzetközi hitelminősítő minap Londonban ismertetett térségi prognózisában annak a véleményének adott hangot, hogy a közép- és kelet-európai gazdaságoknak – mindenekelőtt a visegrádi négyeknek (V4) – pótlólagos beruházási és növekedési lendületet adnak az Európai Unió által a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak enyhítésére Next Generation EU (NGEU) néven meghirdetett 750 milliárd eurós helyreállítási alap finanszírozásai. A Fitch szerint ugyanakkor ennek élénkítő hatásai zömmel 2022-ben jelentkeznek majd.

A cég ennek alapján azzal számol, hogy a magyar hazai össztermék az idén 3,2%-kal, jövőre 5,6%-kal növekszik reálértéken. Egy másik globális hitelminősítő, a Moody's Investors Service a magyar gazdaságról összeállított idei éves országjelentésében kifejtette: a „Baa3” szintű magyar államadós-osztályzatra általa érvényben tartott, felminősítés lehetőségére utaló pozitív kilátás azt tükrözi, hogy a magyar gazdaság a hasonló besorolású szuverén adósokkal összehasonlítva erőteljes teljesítményt mutatott, és a cég várakozása szerint ez a továbbiakban is így lesz. A Moody's közölte: várakozása szerint a magyar gazdaság teljesítménye az idén 3%-kal, 2022-ben 5,1%-kal növekszik. A hitelminősítő a Capital Economics előrejelzésénél derűlátóbb azzal kapcsolatban, hogy a magyar hazai össztermék mikor érheti el a koronavírus-járvány előtti szintet, a Moody's országjelentése szerint ugyanis ez már jövőre megtörténhet.

(MTI)