Archívum: Új szelek fújnak

A koronavírus a közlekedés minden területére nagy hatást gyakorolt. A légi közlekedés esetében, a csökkentett járatszámok minden tervet felülírtak, nemcsak a nyaralásokat, hanem az áruszállítást is. Az átlagemberek számára is feltűnhetett a szállítmányozási piac átalakulása a COVID-járvány kirobbanása óta, főként abból, hogy a tengerentúlról rendelt számos termék lassabban éri el célját. Cikkünkben megosztjuk Olvasóinkkal a Trans-Sped Kft. tapasztalatait arról, milyen változások zajlottak a légi, tengeri szállítmányozási szegmensben, és hogyan befolyásolta a korábban felállított rendszer működtetését a járványhelyzet.

A légi szállítmányozás területén a legnagyobb gondot a légitársaságok szolgáltatásainak csökkentése vagy épp leállása jelentette. – Mivel a légi áruszállítás normális esetben részben az utasszállító repülőgépek törzsében lévő – bellycargo – csomagterekben történik, tehát itt szállítják a kereskedelmi árut, érthető módon cégünk tevékenységét is érintették az új szabályozások. Ami kiesést jelentett a légi utasszállításban, az az árumozgatásban is megjelent. Ennek következtében csupán azokkal a gépekkel tudnak a szállítmányozók fuvaroztatni, amelyek eleve áruszállítási céllal üzemelnek, így a cargogépek kihasználtsága elérte a maximumot – mondta Mihály Attila, a Trans-Sped Kft. légi-tengeri szállítmányozási osztályvezetője.

A vírus miatt hiába csökkent az áruforgalom, a légitársaságok így sem tudták teljesíteni a megbízásokat, ez pedig az árak jelentős növekedéséhez vezetett, ami akár a korábbi ötszörösét is jelentette. Habár az utóbbi egy hónapban elindult a személyszállítással foglalkozó kapacitások visszarendeződé se, a teljes helyreállás akár évekig is elhúzódhat, így lassú ütemben fog visszaállni a koronavírus előtti szállítási kapacitás.

Változás a tengeri szállítmányozásban

A járványhelyzet a tengeri szállítást is érintette. Mivel eleve egy speciális áruszállítási területről van szó, maga a változás is igen sajátos. Ebben az esetben – ellentétben a légi áruszállítással – nem volt direkt kapacitáscsökkenés. Ez jót is jelenthetne, de azt is meg kell említeni, hogy a járvány terjedésével ezen a területen is kialakult egy meredek forgalomcsökkenés, amelyet sok hajóstársaság úgy oldott meg, hogy raktérkapacitást vont ki a szállításból, vagyis csökkentette a forgalomban lévő hajók számát.

– A korlátozás a mai napig érvényes. A koronavírus egyik legnagyobb hatása ebben a szegmensben az, hogy számottevően kevesebb hajó lát el szállítási feladatokat, mint amit a forgalom indokolna, ez pedig egy mesterséges kapacitáshiányt eredményez. A tengeri szállítási szegmensben életbe lépett változások azt a célt szolgálják, hogy szinten lehessen tartani a korábban érvényes árakat és a hajóstársaságok rentábilissá tegyék a fuvarozást. Hogy a járványhelyzet miatt bekövetkezett forgalomcsökkenés a konténerszállításban meddig áll fenn, még nem lehet tudni – mondta a szakember.

Melyik modalitás most a „nyerő”?

A légi szállítmányozás mellett szól a gyorsaság és az áru értéke. Amennyiben például speciális szállítási igénnyel egy drága gyógyszert kell eljuttatni 24 órán belül a tengerentúlra, akkor ez légi úton a leghatékonyabb. A tengeri áruszállítás vitathatatlan előnye viszont a nagy szállítási kapacitás. Így, amikor több tonnás áru vagy nagy volumenű termék célba juttatása a feladat, a legkézenfekvőbb megoldás a tengeri szállítmányozás. Emellett az utóbbi időben új alternatívaként megjelent a vasúti konténeres szállítási mód, elsősorban Kína és Európa között, ami kiválthatja a hosszú, 1-2 hónapos tengeri szállítást. A vonattal történő árufuvarozással a Kínából Magyarországra irányuló szállítmányok tranzitideje 2 héttel rövidíthető, ami 35-40 nap helyett csupán 18-20 napot jelent. Általánosságban elmondható tehát, hogy a légi és a tengeri szállítmányozásban a kezdeti kapacitáshiány miatti jelentős áremelkedés mostanra csillapodott és megkezdődött a lassú visszarendeződés a piacon – hívta fel a figyelmet Mihály Attila.

Supply Chain Monitor
2020. november