Archívum: Célzott állami támogatásra van szükség

A 2006-ban alakult HUNGRAIL Magyar Vasúti Egyesület a teljes magyar vasúti alágazat – a személyszállítási, árufuvarozási, infrastruktúraépítési, üzemeltetési és járműgyártási területek – szakmai érdekképviseleteként működik, illetve részt vesz szakmai programok és stratégiák kidolgozásában. A szervezet tevékenységének alapját azok a szakmai bizottságok jelentik, amelyek állásfoglalásaikkal és javaslataikkal tevékenyen részt vesznek az állami vasúti jogszabályalkotás és szabályozás hatékonyságának növelésében. A HUNGRAIL tagja az Európai Vasúti és Infrastruktúra Társaságok Közösségének (CER) és a Nemzetközi Vasútegylet (UIC) G4 csoportjának; nemzetközi színtéren is biztosítja a magyar vasúti érdekek megfelelő szintű képviseletét. Az egyesület tagi körén keresztül képviseli a vasúti árufuvarozási piac 95%-át, a vasúti személyszállítási piac és a pályahálózat- működtetők 100%-át. Tagvállalatainak árbevétele éves szinten megközelíti a 600 milliárd forintot, a szakmai szervezetben képviselt árufuvarozási vállalatok teljesítménye meghaladja az évi 52 millió tonnát, a személyszállítással foglalkozó társaságok pedig évente megközelítőleg 150 millió utast juttatnak el célállomásaikra. A HUNGRAIL stratégiai partnerségi viszonyban áll az Innovációs és Technológiai Minisztériummal, illetve szorosan együttműködik a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósággal, a ChinaCham Hungary Magyar–Kínai Gazdasági Kamarával, a KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft.-vel, a Magyar Vámügyi Szövetséggel, a Magyar Vasúti Magánkocsi Szövetséggel és a Német Logisztikai Szövetséggel.

A hazai árufuvarozási szegmens teljesítménye több mint évi 52 millió tonna, ami a teljes hazai árufuvarozási teljesítmény 21,7%-a; a magyar vasúti árufuvarozás növekvő tendenciát mutat. A vasúti teherforgalom legnagyobb hányada az RFC és TEN-T hálózatokhoz tartozó vasútvonalakon bonyolódik le, a belföldi célpontok: üzemek, erőművek és mezőgazdasághoz kapcsolódó létesítmények. A szállítási piac átalakulóban van, a tömegáruk helyett konténeres, kombinált szállításra van egyre nagyobb igény, a fuvarozási idő ugyanakkor jelentős és nehezen tervezhető, a nem korszerű intermodális csatlakozási helyek, logisztikai rendszerek és a hálózat szűk keresztmetszetei miatt. Az átjárhatóság feltételeinek egyik korridor sem felel meg teljes hosszban, a 225 kN tengelyterhelést, villamos vontatást lehetővé tevő tranzitútvonalak hiányoznak. 

Bár az Európai Unió irányelvei szerint 2030-ra a 300 km-nél hosszabb távolságú közúti árufuvarozás 30%-át, 2050-re pedig 50%-át más közlekedési módoknak, például a vasúti vagy a vízi közlekedésnek kell átvállalnia, a magyarországi vasúti árufuvarozás nem tud versenyezni a közúttal, piaci szegmense elsősorban a nagy tömegű, nagy szállításigényű árukra korlátozódik. A vasúti árutovábbítás ideje meglehetősen magas, kiszámíthatósága, rugalmassága viszont alacsony. Az árufuvarozás versenyképességét tekintve a főbb problémák – a 225 kN tengelyterhelésre alkalmas vonalak hiányán túl – a következőkben foglalhatók össze: az érvényben lévő állandó sebességkorlátozások magas száma, a hálózat (elsősorban a főváros) kapacitáshiánya, a vasúti árufuvarozás ebből fakadó gyakori lassúsága; az általában nem korszerű intermodális csatlakozási helyek, logisztikai rendszerek és szolgáltatások miatt a várakozási, fuvarozási idők is jelentősek, nem megoldott a szállítmányok követése, nem jók a kombinált szállítás feltételei, a folyosók mentén szinte nem léteznek tároló vágányok a tehervonatok számára, indítási és továbbítási idejük ezért kiszámíthatatlan, az aktuális (személyvonat) forgalomtól függ.

A HUNGRAIL feladatának tekinti, hogy a civil szakmai érdekvédelmi eszközrendszeren keresztül segítse ösztönző elemek, szakmai programok kidolgozását és az eddigiekben vázolt problémák felszámolását. A vasúti árufuvarozás versenyképességének javítása – más előnyök mellett – azért hasznos a nemzetgazdaság szempontjából, mert minél több tehervonat közlekedik a hazai vasúti pályán, annál több az ebből származó pályahasználatidíj-bevétel, különös tekintettel arra, hogy a forgalomban minden esetben elsőbbséget élvező személyszállítás költségtérítése állami feladat. Tekintettel arra, hogy hazánk mind kelet-nyugati mind észak-déli irányban elkerülhető, kiemelten fontos a hazai hálózaton minél jobb fuvarozási feltételek biztosítása abból a célból, hogy az áruforgalom hazánkon keresztül és ne azt elkerülve bonyolódjon.

Az egyes kocsi forgalom és a kombinált fuvarozás volumenének növelése érdekében az egyesület – az Európai Bizottság által már elfogadott – osztrák támogatási rendszer bevezetéséért, az irányvonatok általi árutovábbítás volumenének növelése érdekében pedig a vasúti pályahasználati díjnak a német modell mintájára történő csökkentéséért küzd. A kombinált fuvarozás és irányvonati forgalom bővülése a vasúti társaságok fuvardíjbevételében évi 10-20 milliárd forint többletet, emelkedő vámbevételeket, a foglalkoztatottság bővüléséhez kapcsolódóan állami és önkormányzati többlet-adóbevételeket jelenthet. Ha a kombinált fuvarozás bővülésével együtt a hazai terminálhálózat kapacitása is bővül, nőni fog a logisztika területén foglalkoztatottak száma, a segédtevékenységek ellátását igénylő munkakörök betöltésével pedig csökkenhet a munkanélküliség. 

HUNGRAIL

Supply Chain Monitor
2019. november