Archívum: Üdítő sikerek

2018. március 21. | Gyártás | FMCG

A fogyasztói termék márkák értékének megőrzésében és növelésében a gyártási háttérnek legalább olyan fontos szerepe van, mint a megfelelő piaci pozicionálásnak, illetve a tudatos marketingmunkának. Ezt bizonyítja egy legendás magyar üdítőmárka, a Márka sikere.

Ha egy márka közel egy évtizedig nincs jelen a piacon, akkor nehéz a visszatérés. Ha ez a márka olyan erős, mint a 30 pluszosok körében akár nosztalgiarohamot is könnyen kiváltó Márka (üdítő), akkor nagyobb az esély a visszavezetésére, de a sikerért ekkor is keményen meg kell dolgozni. Ezt a kihívást, vagyis egy patinás brand újraélesztését vállalta egy magyar családi vállalkozás, amely ma már saját korszerű üzemében gyártja a Márka termékeket, köztük az eredeti legendás üdítőitalokat.

Márkamentés

Palackozó tisztatér a felsőlajosi Márka-gyárbanA rendszerváltás előtt számos minőségi magyar élelmiszertermék megszületését segítette az, hogy hazánk gyakorlatilag el volt vágva a világ fejlettebb felétől, így a nyugati italmárkákat inkább csak csempészáruként vagy „dollárboltok”, hotelek bárjainak drága portékáiként lehetett beszerezni. A magyar üdítőital-piac kínálata akkoriban meglehetősen szűk volt, ezért is volt óriási a sikere a dr. Kállay Miklós és Sárkány Péter feltalálók receptúrája alapján készült, szőlő ízű Márka üdítőitalnak, amelyet elsőként a Délalföldi Pincegazdaságban – majd országszerte számos borászati üzemben – palackoztak. Az 1973-tól forgalomba kerülő terméknek nemcsak hiánypótló szerepe volt, hanem társadalmi küldetése is, ugyanis a szőlőízt az alkoholfogyasztás egyre súlyosabb problémája ellen „küldték háborúba”. Arról, hogy ez a küldetés sikeres volt-e, nincsenek megbízható információk, de az biztos, hogy a Márka – később már több ízben is – valódi branddé vált egy szocialista gazdaság keretein belül, illetve generációk ízlésére gyakorolt hatást, és a retinánkba égett az ital jellegzetes zöld üvegpalackja is.

Az egykori nagy sikerek ellenére a termékcsalád gyártása 1993-ban leállt, és csak 2000-ben indult újra, miután egy, az üdítőital-iparban dolgozó testvérpár, Pécskövi Gábor és Pécskövi Tibor fantáziát látott a Márka márka, illetve a termék gyártásának felélesztésében. A projekt a Márka védjegy 1998-as bejegyzésével kezdődött, majd 2000-ben a gyártás újraindításával folytatódott.

– Családunk tulajdonos volt egy budafoki pincészetben, amely palackozóüzemében 2000-től egészen 2010-ig palackoztuk a Márka üdítőitalokat a klasszikus ízekben, 2 és 0,5 literes PET kiszerelésekben. Miután a terméket sikeresen tudtuk visszavezetni a piacra, és folyamatosan növekedett a kereslet, testvéremmel 2007-ben megalapítottuk a Márka Üdítőgyártó Kft.-t, hogy a pincészet egyéb tevékenységeitől elválasszuk az üdítőital-gyártás. A pincészet másik meghatározó tulajdonosával eltértek üzleti elképzeléseink, ezért a budafoki üzemben felhagytunk a gyártással, és 2010-ben új irodába költöztünk. Itt azért hangsúlyozom az irodát, mert ettől kezdve már „csak” márkatulajdonosok voltunk, saját gyártási háttér nélkül. Ennek a státusznak előnyei és hátrányai egyaránt voltak. Az előnyök közé tartozott az – és ezt sikeresen ki is használtuk –, hogy időnk és energiánk szabadult fel a márkaépítésre, illetve a kereskedelemfejlesztésre. A hátrány pedig az volt, hogy a továbbiakban bérpalackozási szolgáltatást igénybe véve állítottuk elő a termékeket – mondta Pécskövi Tibor, a Márka Üdítőgyártó Kft. társtulajdonosa és ügyvezetője.

Kellett egy csapat

A 2010-től 2012-ig terjedő időszakban a cég tehát elsősorban arra összpontosított, hogy megtalálja a megfelelő gyártópartnert. Azt követően, hogy a stabil, megbízható palackozási háttér már rendelkezésre állt, elindulhatott a stratégiai tervek megvalósítása.

Pécskövi Tibor, a Márka Üdítőgyártó Kft. társtulajdonosa és ügyvezetője– A 2010-es „költözést” követően gyorsan találtunk bérpalackozó kapacitást, és legalább olyan gyorsan kiderült, hogy az nem optimális számunkra, de végül 2011-ben Magyarország egyik legkorszerűbb palackozó üzemével sikerült megállapodnunk arról, hogy egy teljesen új, automata gyártósort alakítanak ki az igényeink kiszolgálása érdekében. A 2010-es évek elején mintegy 3,5 millió palack 2 literes és 1-1,5 millió palack 0,5 literes terméket állítottunk elő, azaz a teljes volumen nem haladta meg az 5 millió palackot. A modern sor felépült, és mi lekötöttük a kapacitás 80, majd később a 100%-át. Ezzel párhuzamosan elkezdtük fejleszteni kereskedelmi szervezetünket, mert már akkor jól tudtuk, hogy a sorrendiség szempontjából ez az első. Megfelelő csapat nélkül nemcsak dolgozni, még működő koncepciót kialakítani sem lehet. Annak ellenére, hogy testvéremmel gyakorlatilag az üdítőital-gyártásban nőttünk fel, egy percig sem gondoltuk azt, hogy mindenhez értünk. Azt viszont jól tudtuk, hogy „harcedzett”, tapasztalt szakmabeliekre van szükségünk a fejlődéshez. A kereskedelmi területre sikerült két szakembert megnyernünk az ágazat frontvonalából. Egyikük korábban egy feltörekvő energiaital-márka kereskedelmi vezetője, míg a másik kolléga egy globális üdítőital-gyártó vezető beosztású munkatársa volt. Ők tudást és tapasztalatot biztosítottak, mi pedig azt ígérhettük nekik, hogy valódi kihívások elé állhatnak: egy magyar márkát kell erőssé tenni, és egy kis cégből lehet középvállalatot építeni. A nagy nemzetközi gyártók által uralt piacon ilyen feladatot csak olyan szakemberek vállalnak, akik hisznek önmagukban, a képviselt márkában, nem utolsó sorban pedig szeretik a szakmájukat – jegyezte meg Pécskövi Tibor.

A Márka Üdítőgyártó Kft. tehát elismert, tapasztalt szakembereket „leigazolva” vágott bele céljai megvalósításába, így például abba, hogy jelentősen bővítse a termékportfóliót, illetve csökkentse a nagy, nemzetközi kereskedelmi láncoktól való függőséget. A kettő nem volt egymástól elválasztható, ezért a munka párhuzamosan folyt.

Palackozó tisztatér a felsőlajosi Márka-gyárban

– Már 2010-től bővíteni kezdtük a termékkínálatot. Elindítottuk a jeges teák, a gyümölcsszörpök, a 25%-os gyümölcslevek, illetve gyümölcsízű funkcionális ásványvizek gyártását, valamint a klasszikus „Márka-ízek” mellett újabbakkal jöttünk ki, és beléptünk a kóla-piacra is. Ez utóbbi azért lényeges, mert a szénsavas üdítők piacából a kóla termékek részesedése 50-52%-os, vagyis, ha valaki ebben a szegmensben nincs jelen, az eleve kizárja a növekedés lehetőségét. Mi pedig a növekedésben hittünk, és következetesen végre is hajtottuk a stratégiánkat, így ma már mintegy 50 különböző terméket gyártunk, a szénsavas gyümölcsíz szegmensben – a teljes volument tekintve – piacvezetők vagyunk Magyarországon. Úgy gondolkodtunk: ha kellően széles a termékportfóliónk, ezáltal a piaci súlyunk is növekszik, bővíteni tudjuk ügyfélkörünket is. Ez is létkérdés volt, ugyanis a 2010-es évek elején forgalmunk 80%-a három multinacionális kereskedelmi láncon keresztül realizálódott, ráadásul ezek között az egyik partner részesedése kifejezetten jelentős volt. A nemzetközi láncokkal együtt összesen 7-8 partnerrel kooperáltunk, és ezt a szűknek mondható ügyfélkört kifejezetten kockázati tényezőként azonosítottuk. Az új kereskedelmi csapat a független kereskedelmi szegmenset megcélozva azonban munkába lendült, és mára a közvetlen viszonteladóink száma eléri a 400-at, ami 600-700 szállítási címet jelent, a nemzetközi láncok részesedése pedig 40%-ra csökkent. Az optimális arányt 50-50% körülire tesszük, de ennek elérése, beállítása meglehetősen nehéz feladat. Mindez nem jelenti azt, hogy a nemzetközi láncokban való jelenlétünk ne lenne fontos. Nagyon is az, és ezért a „multi” szegmensre is nagy erőket összpontosítunk. Ennek meg is van a gyümölcse: az idei év első két hónapjában 40%-os forgalomnövekedést értünk el a láncok összességénél. Ugyanakkor azt is tudjuk, hogy a további növekedés csak a független szegmensben való pozíciószerzések révén lehetséges. Szintén ígéretes a „gasztro” terület, de ma Magyarországon ez tekinthető a legnehezebben meghódítható részpiacnak a szükséges, egyben jelentős mértékű beruházási és logisztikai költségek miatt. Üvegpalackok alkalmazása esetén az esztétikai kérdések, valamint a göngyölegkezelés is nehezíti a helyzetet. Miközben az üveg használata környezetvédelmi okokból kívánatos lenne, hazánkban már alig megoldható az üveggöngyölegek megfelelő menedzsmentje – hangsúlyozta az ügyvezető.

Palackozó tisztatér a felsőlajosi Márka-gyárban

Kiléptek a korlátok mögül

A Márka Üdítőgyártó Kft. sikeresen kezelte a termékfejlesztési és kereskedelmi kihívásokat, így kétévente megduplázta árbevételét, amely 2017-ben mintegy 4 milliárd forint volt. A fejlődés dinamikája egyszerre volt biztató és „vészjósló” a cég számára, amelynek vezetői tudták: ha a forgalom felfutását nem lesznek képesek megfelelően kezelni, az addig elért eredmények könnyen és gyorsan visszájára fordulhatnak, és az értékesített volumen akár néhány hónap alatt megfeleződhet. A problémát elsősorban az jelentette, hogy a bérpalackozás folyamataira nem volt közvetlen ráhatásuk. Ez 2014-től kezdődően egyre gyakrabban minőségi problémákhoz vezetett a piacok kiszolgálásában, és a szállítási hűség mutatóinak gyengülése előrevetítette az ügyfél- és piacvesztés lehetőségét.

– Egyértelmű volt számunkra, hogy ki kell lépnünk a fejlődés korlátai mögül, és el kell indulnunk a saját gyártás kialakítása felé. Ennek lehetősége 2016-ban nyílt meg számunkra, miután saját tőkénk mellé sikerült uniós és hazai finanszírozású pályázati forráshoz jutnunk. Ennek segítségével 2016 augusztusában, a Bács-Kiskun megyei Felsőlajoson megkezdtük Európa egyik legkorszerűbb üdítőital-gyárának építését, amely 2017 nyarára zárult le. A termelést 2017 novemberében kezdhettük meg a jelenleg évi 60 millió palack üdítőital előállítására alkalmas, magas fokon automatizált üzemünkben – mondta Pécskövi Tibor.

Automatizált palettázó

Csodájára járnak

A felsőlajosi Márka-gyár hetente fogad a világ számos országából szakmai vendégeket, akik az ott alkalmazott technológiát tanulmányozzák. Tény: az üzem valóban mintaszerű, ami annak köszönhető, hogy a tulajdonosok és a szakmai menedzsment a gyártási folyamatok kialakítása során „beletette” több évtizedes tapasztalatát, kiemelten figyelve arra, hogy elkerüljék az olyan hibákat, amelyek a hatékony folyamatok és a későbbi esetleges bővítések útjában állhatnak. Mindehhez társult az, hogy a világ egyik legfejlettebb automata palackozó sorát állították üzembe.

Nemcsak a töltősor automata, hanem a gyártási folyamat egészében minimális emberi beavatkozásra van szükség. Jól mutatja ezt, hogy a 10 000 m2-es, patika tisztaságú üzemben egy műszakot – beleértve a laboros munkatársakat, illetve a logisztikai feladatokat ellátó munkatársakat – összesen 6 fő szolgál ki. A gyártási folyamat az üzem északi oldaláról, az alapanyagraktárból indul. Innen anyagmozgató gépekkel mozgatják át a zsákos poranyagokat az úgynevezett poroldó helyiségbe, ahol előállítják az alapszörpöket, majd azokat csővezetéken egy másik helyiségbe, a szörpkonyhába továbbítva azokba a tartályokba fejtik be, amelyekben cukor, természetes és mesterséges édesítőszerek, víz és aromák hozzáadásával elkészítik a végleges szörpöket, amelyek előállításánál a receptúrától függően jellemzően ötszörös-hatszoros hígítást alkalmaznak. A kiváló minőségű, a lajozsmizsei ásványvízzel azonos összetételű víz a helyben fúrt két ásványvíz-kútból származik.

A szörpkonyhából az úgynevezett tisztatérben található automata palackozó sornak adják át a leveket. A szénsavas termékek levét mixerben szénsavazzák, a „csendes” termékek, tehát teák, gyümölcslevek, szénsavmentes ásványvizek esetében természetesen ez a szakasz kimarad. A leveket pasztőrözik, majd továbbítják a töltési vonalra, ahol a gépek elvégzik az előforma-fújást, a töltést, a zárást, a címkézést, a zsugorfóliázást, majd a fóliázott egységeket a görgős szállítópálya a gyár egy másik, jelenleg logisztikai területként működő üzemcsarnokába továbbítja. Ott egy automata csomagolóberendezés raklapra rendezi a zsugorfóliázott egységeket és kialakítja a szállítói csomagolást, majd a görgőpálya ezeket a raklapokat egy átadóterületre továbbítja. Onnan duplavillás targoncákkal egyszerre két teli raklapot emelnek le és viszik azokat a tömbös tárolási területre. Természetesen minden csomagolást ellátnak a nyomon követhetőség miatt megkövetelt azonosítókkal, kódokkal. A teljes folyamatot egy fejlett termelésirányítási rendszerben tervezik és programozzák. A termékek disztribúcióját dedikált flottát biztosító magyar közepes méretű fuvarozócégek végzik három módon: FTL, gyűjtő, illetve menetrend szerinti túraútvonalas szállításokkal.

– Nem véletlen, hogy hazai, közepes méretű fuvarozócégekkel dolgozunk. Méretüknél fogva „illenek” hozzánk, és a velük való kooperáció átlátható, kezelhető. Ez nemcsak a logisztikai területre igaz, hanem minden más együttműködésre is. A túl nagyok számára a mi cégünk kicsi, a kisebbek számára túl nagy, a velünk azonos méretűek számára pedig „fontos” partner. Ahol és amikor csak lehet, a hazai beszállítókat preferáljuk, és fontos számunkra, hogy a beszállítóink „hozzák” az új ötleteket, lehetőségeket, mert bár termékfejlesztési és minőségbiztosítási területünkre szintén az iparág „krémjéből” sikerült szakembereket magunkhoz csábítani, a külső impulzusokra is odafigyelünk – jöjjenek azok az alapanyaggyártóktól, a csomagolóanyag-gyártóktól, a kereskedő partnerektől, vagy maguktól a fogyasztóktól. Folyamatosan keressük az optimalizálás lehetőségeit a termelésben, így az alap- és segédanyagok esetében a féleségek racionalizálása mindig terítéken van a gyárthatóság elősegítése, illetve az átállási idők csökkentése érdekében. Mindeközben soha nem szabad szem elől tévesztenünk, hogy az üdítőitalok nem ipari termékek: ízekkel, színekkel, életérzés-üzenetekkel dolgozunk, a fogyasztók nemcsak áralapú döntéseket hoznak, ezért a láthatóság és a megjelenés elsődleges. A marketing-kereskedelmi, valamint a gyártástechnológiai igények, illetve termeléshatékonysági követelmények harmonizálása az egyik legnagyobb menedzsment-kihívás az iparágunkban – mondta az ügyvezető.

Szörpkonyha

Útban a külpiacok felé

A családi vállalkozás, illetve a cég menedzsmentje nemcsak arra büszke, hogy újraélesztették a legendás magyar üdítőmárkát, hanem arra is, hogy azt sikerült átvinni a szénsavas kategórián túli szegmensekbe is. Ma a Márka Üdítőgyártó Kft. termelési volumenének 30%-át a csendes termékek adják, az árbevétel oldalán ez az arány már 35-40%-os.

– Nagyon figyeltünk arra, hogy a Márka feltámasztása ne egy rövid ideig tartó „retro kaland” legyen, éppen ezért nem is ültünk fel a nosztalgia vonatra. A márka múltját tisztelve és ápolva új, fiatalos brandet építünk. Olyat, amely az exportpiacokon – 700-900 km-es sugarú körben – is megállja a helyét. Ezért is volt szükség a hi-tech üzemre, amelynek jelenlegi mintegy 60 millió palack/év kapacitását egy újabb automata gyártósorral már rövid távon a duplájára kívánjuk bővíteni, a rendelkezésünkre álló telekterületen pedig egy korszerű logisztikai központot alakítunk ki. Amikor nyugat-európai országok kereskedőitől kapunk forgalmazói szándékot tartalmazó megkereséseket, akkor azt érezzük, hogy egy magyar cégnek nagyon is van keresnivalója a nemzetközi piacon, de sikerrel csak akkor számolhatnak a hazai vállalkozások – köztük a miénk –, ha nem barkácsmegoldásokkal szállnak be a versenybe, hanem a legkorszerűbb technológiák alkalmazásával, hatékony gyártási struktúrával veszik fel a kesztyűt – jegyezte meg Pécskövi Tibor.

Szabó Márton

Supply Chain Monitor
2018. március