Uniós helyreállítási alap

Ágostházy Szabolcs közölte: a magyar terv legmeghatározóbb eleme az egészségügyi rendszer további fejlesztése, erre a források 34,1%-át szánják. Kiemelt terület a környezetbarát közlekedés fejlesztése, valamint az oktatási rendszerek átfogó fejlesztése, ide értve a felsőoktatást, a közoktatást, a szakképzést és a felnőttképzést. Erre a két területre a pénzügyi keret 25, illetve 20,4%-át fordítják. A további források a körforgásos gazdaságra való átállás elősegítésére, a legelmaradottabb települések felzárkóztatására, valamint környezetvédelmi kezdeményezésekre jutnak. A magyar helyreállítási terv teljes mértékben megfelel a közös uniós célkitűzéseknek, minden területen megjelennek a klímavédelmi és a digitalizációs fejlesztések. A fejlesztési területeket a kormány a saját nemzeti stratégiai célkitűzéseihez igazította. A kormány korábbi döntése alapján az uniós finanszírozási eszköz keretében Magyarország rendelkezésére álló hitelkeretet egyelőre, a tagállamok többségéhez hasonlóan, nem használják fel, de erre 2023-ig még lehetőség van. Az Európai Bizottsággal az elmúlt 8 hónapban intenzív és konstruktív tárgyalássorozat folyt. Magyarországon a társadalmi egyeztetési folyamat során mintegy 500 szervezettel, köztük önkormányzati szövetségekkel, településekkel, gazdasági, szociális és társadalmi érdekképviseletekkel működtek együtt. A dokumentum benyújtásától számítva mintegy 3 hónapot vesz igénybe az uniós döntéshozatali eljárás, amelynek során a többi tagállamhoz hasonlóan Magyarország is folytatja az egyeztetéseket, de az eddigi tárgyalásokat tekintve alapvető módosításokra nem lesz szükség, legfeljebb részkérdésekről folyhatnak még további technikai egyeztetések. A kormány arra számít, hogy Magyarország augusztusban megkapja a helyreállítási terv jóváhagyását jelentő határozatot.

(MTI)