Példátlan mértékű visszaesésre számíthat az idén az EU gazdasága

Paolo Gentiloni gazdaságpolitikai biztos a prognózist ismertetve május 6-án elmondta: az előrejelzés szerint az euróövezet gazdasága 2020-ban 7,75%-os rekordmértékben fog zsugorodni, majd 2021-ben 6,25%-os növekedésre van kilátás. Az EU gazdasága a várakozások szerint 2020-ban 7,5%-kal csökken, 2021-ben pedig megközelítőleg 6%-kal tud majd bővülni. Az unió egészére és az euróövezetre vonatkozó növekedési előrejelzések a 2019-es őszi gazdasági előrejelzéshez képest mintegy 9 százalékponttal lefelé módosultak.  A recesszió mélysége és a fellendülés mértéke egyaránt egyenetlen lesz, és ezek alakulását az olyan ágazatok, mint az idegenforgalom egyes gazdaságokban betöltött súlya, valamint az egyes országok pénzügyi forrásai fogják meghatározni. Erős és időben alkalmazott uniós szintű közös gazdaságélénkítési stratégia hiányában fennáll a kockázata annak, hogy a válság komoly torzulásokhoz vezethet az egységes piacon belül, és állandósulhatnak az euróövezeti tagállamok közti gazdasági, pénzügyi és társadalmi különbségek.

Az előrejelzés szerint a munkanélküliségi ráta az euróövezetben a 2019-es 7,5%-ról 2020-ban 9,5%-ra emelkedik, majd 2021-ben 8,5%-ra esik vissza. Az unió egészében a mutató várhatóan a tavalyi 6,7%-ról az idén 9%-ra nő, majd jövőre 8% körüli szintre mérséklődik. A kereslet visszaesése és az alacsony olajárak miatt az idén a fogyasztói infláció csökkenésére lehet számítani. Az euróövezetben a harmonizált fogyasztói árindex (HICP) alapján mért infláció az előrejelzések szerint az idén 0,2%, 2021-ben pedig 1,1% lehet. Az EU egészét tekintve 2020-ban 0,6%-os, jövőre pedig 1,3%-os infláció várható.

A szakpolitikai intézkedések nyomán emelkedik a költségvetési hiány és az államadósság. Az előrejelzés szerint az euróövezeti és az uniós összesített, GDP-arányos költségvetési hiány a tavalyi 0,6%-ról 2020-ban körülbelül 8,5%-ra emelkedik, majd jövőre mintegy 3,5%-ra esik vissza. A 2014 óta tartó csökkenő tendenciát mutató GDP-arányos államadósság ismét növekedni fog. Ez a mutató az euróövezetben a 2019-es 86%-ról 2020-ban 102,75%-ra nő, majd 2021-ben várhatóan 98,75%-ra mérséklődik. Az EU egészét tekintve a tavalyi 79,4% után az idén mintegy 95%-os, jövőre pedig 92%-os érték várható. A járvány megfékezését célzó intézkedések fokozatosan várható enyhítése megteremtheti a kilábalás kereteit, az EU gazdasága ugyanakkor 2021 végére még nem fogja maradéktalanul behozni az idei év veszteségeit. A beruházás visszafogott marad, és a munkaerőpiac sem áll helyre teljesen.

Magyarországon az Európai Bizottság előrejelzése szerint idén 7%-kal csökken a bruttó hazai termék (GDP)  és jövőre várható csak fokozatos fellendülés, amikor 6,0%-os lesz a gazdasági növekedés és 6,1%-osra mérséklődik a munkanélküliség az idei 7,0%-ról. A visszaesés legmélyebb pontja a második negyedév végére várható. A koronavírus világjárvány a beruházási ciklus tetőpontján sújtott le a magyar gazdaságra. A tavalyi 15,3%-os növekedés után beruházások 18,7%-kal esnek vissza és 8,9%-os növekedés várható jövőre. A vírus okozta világválság leginkább a turizmus és a közlekedési ágazat visszaesését idézte elő, amelyek a szolgáltatási szektor közel felét teszik ki. Bár az ipar és építőipar területén hozott járványmegelőző korlátozások továbbra is mérsékeltek az országban, a nemzetközi recesszió különösen erősen sújthatja a feldolgozóipart az olyan erősen ciklikus ágazatok jelentős súlya miatt, mint a járműgyártás.

A tartós fogyasztási cikkek, valamint a beruházási javak iránt csökkenő importigény a mérséklődő világpiaci energiaárakkal együtt javítani fogja a kereskedelmi mérleg egyenlegét, amitől fizetési mérleg is a GDP 1,3%-ának megfelelő többletbe fordul a tavalyi 0,9%-os deficit után. Az infláció a tavalyi 3,4%-ról idén 3,0%-ra mérséklődik. Az államháztartás GDP arányos hiánya a tavalyi 2,0%-osról idén 5,2%-osra ugrik az alacsonyabb adóbevételek miatt és jövőre is 4,0% lehet. A GDP-arányos államadósság a tavalyi 66,3%-ról idén 75,0%-ra ugrik, és jövőre 73,5%-ára csökken.

(MTI)