Szigorúbb ellenőrzés a közúti árufuvarozási szegmensben

Hazánkban a logisztikai szektor az éves GDP több mint 5%-át adja, ami akár duplája is lehet-ne, ha Magyarország jobban kihasználná geopolitikai adottságait. Jelenleg csak közúton évente több mint kétmillió nehéz tehergépjármű halad át az országon, és több millió tonna tranzitárut kezelnek vasúton, közúton és vízen. 

– A magyar árufuvarozás számos olyan belső és külső problémával küzd évtizedek óta, amely gátja a nemzetközi versenyképességnek – hangsúlyozta Fülöp Zsolt. Az MLSZKSZ elnöke szerint a tranzitforgalomban hazánk eddig csak az útdíjbevételekre épített, alig rendelkezünk olyan kiegészítő szolgáltatásokkal – például őrzött kamionparkoló, szálláshely stb. –, amelyek további forgalmat vonzanának, illetve plusz bevételeket generálnának a szolgáltatószektornak, és közvetve az államnak. Emellett, ahhoz, hogy az ország vonzó áthaladási útvonal lehessen, fejleszteni szükséges a határkeresztezési folyamatokat, mert a hosszú várakozások miatt a fuvarok egy része más útvonalakat keres. Továbbá figyelmet kell fordítani olyan további áru-megállítói funkciók erősítésére, mint a záhonyi vasúti nyomtávváltásból származó lehetőségek, a budapesti repülőtér körüli e-kereskedelmi elosztóközponti fejlesztések, a tengeri konténeres forgalom regionális elosztói szerepének erősítése, vagy a V0 vasúti körgyűrű által generált forgalomvonzó képesség kihasználása.
– A kiszolgáló logisztika megteremtésére kiváló példa Hollandia, amely gazdasági kitörési lehetőséget látott a tengeri fuvarozásra épített kereskedelmi szolgáltatások folyamatos fejlesz-tésében. Az így létrejött kikötőhálózatuk (Rotterdam, Amsterdam) Európa legnagyobb árufor-galmát – évi a több mint 540 millió tonna – bonyolítja a TOP 10 kikötő összehasonlításában – tette hozzá Fülöp Zsolt. 

Trükköző külföldi fuvarosok veszik el a munkát a magyarok elől
Az infrastruktúra hiánya mellett komoly problémát jelent, hogy ágazati becslés szerint, a ma-gyarországi fuvarok 40%-át, az EU-n kívüli, harmadik országbeli – török, albán, szerb stb. – fuvarosok viszik el a magyarok elől, jelentős részét engedély nélkül, kijátszva a nemzetközi kvótákat/egyezményeket. Az eddigi ellenőrző rendszer, nem tudott hatékonyan fellépni az engedélyekkel trükköző, vagy az útdíjat nem fizető kamionosokkal szemben. Ha nem magyar fuvarozó szállít, akkor nem magyar cégnél landol a fuvardíj, nem magyar munkavállaló végzi a feladatot, a külföldi vállalkozás nem fizet adót és végül, ha nem érik tetten a szabálytalankodót, akkor a hatóság sem tudja szankcióval sújtani őt, azaz összességében a nemzetgazdaság szempontjából mindenki rosszul jár.

Erősödhet a magyar közúti árufuvarozás helyzete, jelentős többletbevételt generálva minden érintett részére
A Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM) a logisztikai szektor szereplőivel együttműködve most számos intézkedést, szabályozói változást tervez bevezetni. Megteremtik a feltételeit annak, hogy korszerű és biztonságos szálláslehetőséggel kibővített parkolók jöhessenek létre az ország számos pontján, felülvizsgálják a kulcsfontosságú közúti és vasúti határátkelők át-eresztőképességét befolyásoló határforgalmi gyakorlatokat, és szigorúbb ellenőrzési rendszert vezetnek be az engedély nélkül fuvarozó külföldiekkel szemben. Emellett bevezetik a minimá-lis szolgáltatási díjat és az e-fuvarlevelet, valamint maximálják a fuvarozásba bevonható alvál-lalkozók számát, illetve a fuvarozók (közút, vasút, víz, légi) egymás közötti elszámolásának fizetési határidejét. 

A kormány már a következő években 100 milliárd forintot meghaladó plusz bevétellel kalkulál a nemzetközi áruforgalomhoz kapcsolódóan a növekvő útdíjak, valamint a hatékonyabb ellen-őrzési rendszer bevezetése miatt, amely feltételezi a forgalom további bővülését.
Az MLSZKSZ jónak tartja a kormány tervezett intézkedéseit, amelyek elősegítik a tranzitforga-lomból származó bevételek növelését, a fuvarozói piac tisztulását és növelik a magyar árufu-varozás versenyképességét. A szakmai szövetség szerint a szabályozói korszerűsítések jó alapot jelenthetnek az évtizedes problémák megoldására, ugyanakkor a célok eléréséhez to-vábbi döntések szükségesek Ezek előkészítésében a magyarországi logisztikai ágazat szak-mai szervezetei készek együttműködni a szaktárcával. 

(SCM)