Archívum: Minőséget és értéket egyszerűen

2017. december 21. | Logisztika | Egyéb szektorok

A METRANS évtizedek óta azon és azért dolgozik, hogy vasúti, illetve kombinált konténeres áruszállítási megoldásaival versenyképesebbé tegye a közép-európai térség ipari és kereskedő vállalatait. Erről beszélgettünk Kiss Péterrel, a METRANS-csoport igazgatójával.

Kiss Péter

Supply Chain Monitor: A közelmúltban egy magyarországi szállítmányozási konferencián az Év Embere díjat vehette át. Egy ilyen elismerés jó alkalom a szakmai számvetésére. Hol tart most a korábban kitűzött szakmai céljai felé vezető úton?

Kiss Péter: Manapság nem „divat” hosszabb ideig egy cégnél dolgozni. Még az amúgy konzervatívnak mondható vasúti világban is megjelent a más szektorokra inkább jellemző gyors munkahelyi fluktuáció. Sok szakember azzal érvel, hogy máshol, más munkakörben is szeretnék kipróbálni magukat – ami egyébként teljesen érthető ok. Én ebből a szempontból „maradibb” vagyok. Hiszek abban, ha az ember valamibe belekezd, azt „illik” végigcsinálni. Az pedig már külső hatás, hogy a kihívásokért nem érdemes a szomszédba menni, mert azok úgyis házhoz jönnek. Azt hiszem, a vasúti, kombinált áruszállításban ez hatványozottan igaz – mindig van feladat, újabb kihívás, amelyen dolgozhatunk. Ami pedig a kitűzött célokat illeti: amikor 18 évvel ezelőtt leányvállalati vezetőként beléptem az akkor még Magyarországon piaci újoncnak számító METRANS-hoz, egyetlen cél vezérelt. Az, hogy a rendszerváltás utáni gazdasági dermedtségből ébredező Szlovákiában és Magyarországon is bebizonyítsuk: a kombinált áruszállítás nem a múlt, hanem éppen ellenkezőleg, a jövő fuvarozási módja. Mára Európában 10 korszerű kombiterminállal, saját mozdony- és vagonparkkal rendelkezünk. Nap mint nap több mint 1600 munkatársunk dolgozik azon, hogy a XXI. század konténeres vasúti áruszállítási megoldásait biztosítsuk a szállítmányozóknak és a hajóstársaságoknak, amelyek rendszerünkre építve optimális ellátási láncokat képesek kialakítani az iparvállalatok és a kereskedő cégek számára. Ha ezekre az eredményekre tekintek vissza, büszkeséggel tölt el, hogy viszonylag rövid idő alatt ilyen messzire jutottunk. Jól példázza mindezt a 2017 januárjában megnyílt új Budapest-Csepel METRANS Terminál létrejöttének története. Az Év Embere díj azért igazán megtisztelő számomra, mert általa nem csupán az én munkám került elismerésre, hanem a mellettem dolgozó kollégák munkája is, hiszen új budapesti terminálunk beindítása csapatmunka eredménye, amellyel hozzájárultunk ahhoz, hogy Magyarország valóban regionális logisztikai központtá válhasson; nem mellékesen pedig mintegy 200 új munkahelyet teremtettünk. Az elmúlt évtizedeket valódi szakmai sikerként értékelem: a Közép-Európában működő ipari és kereskedő vállalatok, illetve az ezeket logisztikai megoldásokkal kiszolgáló szállítmányozók és hajóstársaságok, valamint cégünk közös sikerének.

Említette, hogy a folyamatos fejlődés során, illetve annak révén újabb és újabb távlatok nyílnak. Jelenleg fejlődési lehetőségek előtt állnak?

A hálózat fejlesztése kapcsán fontos fejlemény a Lengyelországban működő Polzug vasúti operátor vállalat METRANS-csoportba való integrálása. Az integrációs folyamat 2018-ban zárul le. Azzal, hogy egy ismert lengyel vasúti operátorral bővült vállalatcsoportunk, új lehetőségeket tudunk teremteni a vasúti konténeres áruszállításban. Nem titkolt szándékunk, hogy Közép-Európa legnépesebb és egyre dinamikusabban fejlődő gazdaságában is kialakítsuk a jól bevált METRANS-rendszert. Ezzel mind az interkontinentális és maritime, mind az Európán belüli áruforgalomban új lehetőségek nyílnak. Míg a tengerentúli export és import áruszállítás esetében új kikötői és elő-, illetve utófutási alternatívák jelenhetnek meg, addig a kontinentális forgalomban – hálózati működésünk révén – a Lengyelország és más uniós tagállamok közötti meglehetősen aktív árucserét szolgáló hatékony szállítási megoldások alakíthatók ki. Szintén az aktuális célok közé tartozik a Kínát Európával összekötő irányvonati forgalomban való szerepvállalásunk erősítése. Kína és Európa között évente összességében már több ezer vonat közlekedik különböző vasúttársaságok és operátorok szervezésében, vagyis megszilárdulni látszik az eurázsiai áruszállító vasúti kapcsolat, amelyet egy évtizeddel ezelőtt inkább csak kísérleti jelleggel hívtak életre. A szállított áruk volumenének növekedésével valószínűleg a díjak is kedvezőbbé válhatnak, azaz van jövője ennek a forgalomnak, de logikus módon továbbra is a tengeri konténeres áruszállítás marad a domináns.

Elindították a Trieszt és Dunaszerdahely között közlekedő vonatot. A bejáratott koperi vonatok mellett mi indokolta a trieszti kapcsolat kialakítását?

A trieszti vonat dedikált szolgáltatás, úgynevezett company train. Ennek a szerviznek egyetlen „tanulsága” van: ha megjelenik egy új piaci igény, arra mi rendkívül gyorsan tudunk reagálni költséghatékony, jól működő megoldásokkal.

Ha már Kopernél tartunk – milyen menetrendet kínálnak Budapest és Koper között?

Jelenleg heti 12 vonatpárt biztosítunk, de terveink között szerepel, hogy heti 14 vonatpárra, azaz napi 2 irányvonatra „sűrítjük” a menetrendet. Ezek a direkt járatok, de dunaszerdahelyi indulásokat is hozzávéve még ennél is több indulást kínálunk magyarországi ügyfeleink számára.

Mit jelent a vasúti konténeres áruszállítás területén az említett „egyszerűség”, és mi tekinthető „jó” szolgáltatási minőségnek?

A kár egy termelési, akár egy kereskedelmi folyamatot veszünk példaként, azt láthatjuk, hogy minél több a közreműködő – beszállító vagy viszonteladó – annál inkább „drágul” a termék, illetve növekszik a kockázata annak, hogy valaki, valamit, valamikor félreért. A vasútüzem sem más. Ahol a vasúti áruszállítási „termék” részeit – így például a vontatást, a vasútműszaki feladatokat, a termináli kiszolgálást, az operátori tevékenységet – különböző „beszállítók” rakják össze, ott nagyobb a hibalehetőség, kevésbé lehet sztenderd folyamatokat kialakítani. Mi kezdetektől fogva arra törekedtünk, hogy minél több saját tulajdonban lévő terminált üzemeltethessünk, a terminálokat és a kikötőket összekötő vonatszerelvények saját vagonokból álljanak, a vonatokat saját mozdonyaink vontassák, a mozdonyokat pedig a METRANS mozdonyvezetői vezessék. A termináljainkon működő fizikai és szoftveres rendszerek, a kiszolgálási, vasútműszaki protokollok egységesek legyenek. Állandó minőséget ugyanis csak sztenderd folyamatok mellett lehet garantálni. Egyszerűség, átláthatóság kapcsán elsősorban erre gondolok, másrészt pedig a letisztult profilunkra. Emellett termináli, illetve – a vasúti szervizt kiegészítő – közúti elő- és utófutásokkal port-to-door, illetve door-to-door szolgáltatásokat biztosítunk. Azt kell a lehető legjobban csinálnunk, ami a profilunk, és akkor a szállítmányozók és a hajóstársaságok biztos pontként építhetik rendszerünkre megoldásaikat. Építik is, így az idei évben a METRANS-csoport forgalma meghaladja az 1 millió TEU mennyiséget. Azt is elmondhatjuk, hogy a magyarországi konténeres vasúti áruszállítás legnagyobb mennyisége nálunk koncentrálódik.

Milyen eredményekre számít 2018-ban, és mit tart a legnagyobb kihívásnak a METRANS jövője kapcsán?

Minden jel arra utal, hogy a 2017-es évhez hasonlóan sikeres, de rendkívül „munkás” esztendőnek nézünk elébe. Az új Budapest-Csepel Terminál működése „pályára állt”, a Polzug integrációja kapcsán azonban bőven lesz tennivalónk – biztosan nem unatkozunk majd. A legnagyobb kihívásnak mégsem ezt tekintem, hanem a Magyarországon, illetve – a vasúti szakmában – egész Európára jellemző, égető szakemberhiányt. Az európai vasúttársaságoknál vasútműszaki pozíciókban kezd kritikussá válni a helyzet. Amennyiben 5-10 éven belül nem sikerül megnyugtatóan rendezni az utánpótlásképzés kérdését, az jelentős problémák forrásává válhat a kontinens vasúti közlekedésében, mind a személy-, mind az áruszállítás területén. Vállalatcsoportunknál egyelőre még sikerült megoldani a vasútműszaki pozíciók betöltését, amit jelentős részben a vonzó munkahelyi környezetnek, a korszerű mozdonyoknak, termináli infrastruktúrának, nemzetköziségünknek köszönhetünk. Továbbá annak, hogy a fiatal szakembereknek, szakmunkásoknak életpályamodellt kínálunk. Rendszeresek az oktatások, képzések, és akiben van ambíció a szakmai előrelépés iránt, azt támogatjuk céljai megvalósításában. Úgy érzékeljük, hogy ez a modell működőképes. Tapasztalatainkat szívesen megosztjuk a szakmai képzésért felelős szervezetekkel is annak érdekében, hogy előremozdíthassuk a vasúti szakma utánpótlásának ügyét. A jövő kihívásai közé sorolom, egyben a konténeres vasúti áruszállítás további fejlődése zálogának tartom a magyarországi vasúti pályahálózat fejlesztését. Amikor arról beszélünk, hogy a közép-európai, köztük a magyar termékeket minél gyorsabban, minél alacsonyabb logisztikai költségek mellett kell eljuttatni a célpiacokra, akkor arról is szólni kell, hogy lassújelekkel „megtűzdelve” ez nem fog menni. Mielőbbi pályarekonstrukcióra lenne szükség. Örömmel értesültünk arról, hogy a magyar kormány a következő években megkezdi a vasúti pálya korszerűsítését. Ha a jelenleg számos pályaszakaszon érvényben lévő 30, 60 km/h-s korlátozások eltűnnek és az áruszállító vonatok tempósan, akár 120 km/h sebességgel közlekedhetnek, az jelentősen csökkenthetné a vasúti tranzitidőket, és növelné a vasúti áruszállítás versenyképességét.

Szabó Márton

Fotók: METRANS

Supply Chain Monitor
2017. december