Archívum: Szakemberképzés

2017. június 22. | Logisztika | Egyéb szektorok

A kikötőüzemeltetés rendkívül sokrétű szakmai tudást igénylő feladat, a közelmúltig mégsem volt ilyen irányú szakképzés Magyarországon. Ezt a „történelmi hiányosságot” pótolta a Magyar Dunai Kikötők Szövetsége és a Dunaújvárosi Egyetem.

A hajózás több évezredes múltra visszatekintő hivatás és szakma, de komplexitására tekintettel minden túlzás nélkül nevezhetjük tudománynak is. A hajózás nagy rendszerének szerves részét képezik a kikötők, amelyek kapcsot jelentenek a tengerek és folyók, valamint a szárazföld, azaz a hátország között. A kikötők vezetőinek ezért szerteágazó ismeretekkel kell rendelkezniük mind vízi, mind a szárazföldi közlekedés, azon belül az áruszállítás, továbbá a kereskedelem és a raktárlogisztika területén is.

Megvalósult az ötlet

– Ahogy mondani szokták: mindenki jön valahonnan. Ez az általános megállapítás természetesen a folyami hajózásban is érvényes, hiszen a szakmában dolgozók is elkezdték „valahol”. Ki hajósként, ki kereskedőként, logisztikusként vagy mérnökként, és persze vannak olyanok is, akik eleve egy kikötőben „szocializálódtak” szakmailag. Ebből az következik, hogy minden szakember, aki egy kikötő operációjáért első, második vagy harmadik vonalban felelős, „hozzátanul” az eredeti szakmájához valamit. A hajós például kereskedelmet vagy menedzsmentet, a gazdasági vagy raktárlogisztikai szakember pedig hajózástant, szállítmányozási ismereteket. Ez évtizedek, sőt évszázadok óta így megy, tehát mondhatjuk, hogy ennek hagyománya van. Azonban ez egy olyan hagyomány, amellyel éppen ideje szakítani, mert az ellátási láncok, a kereskedelmi folyamatok egyre komplexebbek, az üzlet és az áruáramlás pedig mind gyorsabb, ezért egy gyakorló szakember számára ma már nem állnak rendelkezésére évek vagy évtizedek ahhoz, hogy „magára szedje” a szükséges tudást. Többek között ebből indultunk ki akkor, amikor a Magyar Dunai Kikötők Szövetsége (MDKSZ) vezetőségén belül felmerült a gondolat, hogy kikötőüzemvezető képzést indítsunk. Az idea a tavalyi év folyamán válhatott valósággá annak köszönhetően, hogy a Dunaújvárosi Egyetem befogadta és kikötőüzemvezető képzés néven akkreditáltatta ezt a felnőttképzési programot, amelynek szerkezetét és tananyagát 1-1,5 év alatt dolgoztunk ki kollégáinkkal a szövetség keretein belül – mondta capt. Szalma Béla, az MDKSZ elnöke, és a Dunaújvárosi Kikötőt üzemeltető Centroport Kft. ügyvezetője.

A vezetők új generációját képzik

Az úgynevezett „blended”, azaz a személyes találkozásokra, kikötői gyakorlatra és polimédiás tudásátadásra épülő képzés időtartama 8 hónap. A tananyag 30%-át a kikötői gazdaságtan témakörbe tartozó tárgyak, így a kikötői menedzsment, emberi erőforrás menedzsment, kereskedelmi és marketing, továbbá pénzügyi ismeretek alkotják. A 70%-ot kitevő kikötői üzemvitel tananyagtörzsön belül kikötői gépészetet, hajózástant, árukezelést tanulnak, illetve környezetvédelmi és biztonsági, vagyon- és áruvédelmi ismereteket, valamint angol, német és román kikötői szlenget sajátítanak el a hallgatók, akik az MDKSZ tagvállalataitól érkeznek. Képzési költségüket fele-fele arányban az MDKSZ és a küldő tagvállalat finanszírozza.

– Nem titkoltan magunknak, azaz a folyami kikötőket üzemeltető cégek számára képezünk olyan potenciális vezető szakembereket, akiknek a jövőben átadhatjuk majd a stafétát. Ahhoz azonban, hogy ezt „nyugodt szívvel” tehessük majd meg, látnunk kell, milyen szintű tudással rendelkeznek jelenleg a második és harmadik vonalban dolgozó kollégák, és ismereteiket, képességeiket mivel tudjuk fejleszteni ahhoz, hogy a jövőben magabiztosan, megfelelő szakmai kompetenciával irányítsanak kikötőket – hangsúlyozta Haiszer Zita, az MDKSZ kincstárnoka, a Sygnus Kft. paksi kikötőjének vezetője.

Történelmet írnak

– A közelmúltban egy tagvállalatunk hajóállásidő-nyilvántartási problémákból fakadó pénzügyi vitába keveredett egy külföldi partnerével. Szövetségünk jogi segítséget nyújtott, és ennek köszönhetően tagvállalatunk számára kedvező eredménnyel zárult a vita. A cég jelezte: a következő képzésre egészen biztosan delegálja egyik kollégáját, mert a kialakult problémához a menedzsment ismereteik részleges hiánya is hozzájárult. Azt kell mondanom, hogy sajnos ez nem egyedi eset. A szakmában régóta dolgozók számára is felbukkanhatnak „homályos” területek, márpedig az eredményes üzlethez mindig tisztán kell látni. A tisztánlátáshoz pedig naprakész ismeretekre van szükség. Ezek átadását szolgálja a képzés, amely történelmi hiányosságot „pótol”, ugyanis Magyarországon ilyen célirányos képzés nem létezett korábban, de ezzel nem vagyunk egyedül. A környező országokban, még Ausztriában sincs hasonló tematikájú oktatás, ezért azt tervezzük, hogy a kikötőüzemvezető képzést nemzetközi szintre emeljük. A programnak a tudástranszferen kívül egy másik fontos célja is van. A képzésben részt vevő szakemberek megismerik egymást, barátságok születnek, ami elősegíti azt, hogy a magyar dunai kikötők ne egymást gyengítő verseny, hanem az etikus együttműködés révén legyenek sikeresek és eredményesek – jegyezte meg capt. Szalma Béla.

SzM

Supply Chain Monitor
2017. június