Archívum: „Emberükre” találnak a robotok

A Robotikai Világszövetség (International Federation of Robotics – IFR) idén, április végén tette közzé évente megjelenő, az ipari robotpiac trendjeit bemutató World Robotics – Industrial Robots 2015 című jelentését. A világszerte értékesített ipari robotok száma tavaly lépte át első ízben a 240 000 egységet, ami éves összehasonlításban, globális szinten 8%-os növekedést jelent. A legnagyobb kereslet ezúttal is az autóiparban mutatkozott a robotok iránt – áll a szakmai szervezet jelentésében.

Mindenkit előz a régiónk

A számadatok arról árulkodnak, hogy a robotpiac 2015-ben világszerte növekedett. Nemzetközi összevetésben jól látható, hogy továbbra is Kínában a legnagyobb az igény az ipari robotok iránt – ott a bővülés mértéke tavaly elérte a 16%-ot, ami a globális piaci átlagnövekedés duplája. A világ legnépesebb országában tavaly 66 000 egységet értékesítettek, s ez azt mutatja, hogy az elbizonytalanodó befektetési légkör ellenére Kína képes volt megerősíteni vezető pozícióját a globális robotpiacon. Fontos megjegyezni, hogy a kínai számadat magában foglalja a belföldi gyártók által értékesített robotokat is, továbbá azt, hogy a teljes kínai értékesítés eredménye 30%-kal elmaradt az IFR eredeti előrejelzésétől. A pozitív trend egyébként nem csak Kínára igaz, hiszen Ázsiában szintén jelentős volt a kereslet: 78 000 egységet értékesítettek (Kína nélkül).

Európában eközben – év-év alapon – 9%-kal több ipari robot, összesen közel 50 000 egység talált gazdára, s ez abszolút rekordnak számít. Kelet-Európa pedig a maga 29%-os növekedési mutatójával az egyik leggyorsabban fejlődő régió az egész világon. Az Észak-Amerikában alkalmazott ipari robotok száma szintén rekordot ért el: az Egyesült Államokban, Kanadában és Mexikóban együttesen 34 000 egységet értékesítettek, ami éves összevetésben 11%-os növekményt jelent. Az IFR jelentése kiemelte: a legkeresettebbek az úgynevezett artikulált (csuklós) robotok. Az alkalmazási területek sokfélesége, valamint a rendelkezésre álló típuscsaládok, illetve a típusok egyre szélesedő köre együttesen nagyban hozzájárult ahhoz, hogy ezekből a robotokból világszerte összesen több mint 150 000 egységet értékesítettek 2015-ben, történelmi csúcsot döntve ezzel.

Hódítanak a robotok

Az évkönyv megjelenése kapcsán az IFR több jelentős robotgyártó vállalat vezetőinek kommentárját is közreadta. Köztük Stefan Lampa, a KUKA Robotics elnök-vezérigazgatójának véleményét, amely arra hívja fel a figyelmet, hogy az Ipar 4.0 elnevezéssel illetett korszakban, azaz napjainkban az autóipar vezető szerepet tölt be a rugalmas és korszerű automatizálási megoldások, valamint az emberekkel közvetlenül együttműködő robotok alkalmazása területén. Az automatizált megoldások iránti kereslet valamennyi szektorban növekszik, és új piacok nyílnak ott, ahol korábban az automatizálás nem volt súlyponti kérdés. – Kiemelten fontos piacként kezeljük az elektronikai ipart, amely számára komoly kihívást jelent az, hogy az elképesztő gyorsaságú termékinnováció miatt rendkívül rövidek a fejlesztési ciklusok, és nagy a termékféleség. Éppen ezért ebben a szektorban, de egyre inkább más iparágakban is a rugalmasság mindennek az alfája és ómegája – mondta Stefan Lampa.

Olaf C. Gehrels, a FANUC Europe Corporation vezérigazgatója az IFR jelentése kapcsán úgy fogalmazott: az úton két mérföldkő látszik. Az egyik az, hogy a sztenderd robotokra alapozott, a megfelelően tesztelt és bizonyított módon biztonságot garantáló kontrollerekkel felszerelt együttműködő (kollaboratív) robotok készen állnak a mindennapi, rutinszerű ipari használatra. A másik pedig az, hogy a nagy teherbírású, akár 2300 kg súlyú terhek mozgatására is képes robotok alkalmazása teljesen új gyártási koncepciók megvalósítását teszi lehetővé.

– A tavalyi évben a globális robotpiac adatai igazolták, hogy rendkívül izgalmas időszak elé nézünk a robotikában. Ezt erősíti meg az a tapasztalatunk, hogy óriási igény mutatkozik az Internet of Things (IoT) tárgykörébe tartozó megoldásokra, valamint a szolgáltatási szektorokban, illetve az emberekkel együttműködésben alkalmazható robotmegoldások iránt, ezért valószínűleg az idei év is globális értékesítési rekorderedménnyel zárul majd – fogalmazott Per Vegard Nerseth, az ABB Robotics ügyvezető igazgatója.

Itthon is „robotizálódunk”

– Az elmúlt 4-5 évben jelentős változáson ment keresztül a magyarországi robotpiac. Míg korábban több tényező, így a Nyugat-Európában jellemző mértékhez képest alacsony munkaerőköltség, a kkv-k körében meglévő tőkehiány, valamint a robotizált megoldásoktól való félelem komoly akadályokat gördített az értékesítés elé, addig ezek a nehézségek ma már feloldódni látszanak. Az iparban érezhető bérnövekedés indult el, amelynek egyik oka a szakképzett munkaerő hiánya, s ez a két tényező önmagában is a robotos megoldások felé tereli mind a nemzetközi nagyvállalatokat, mind a kkv-kat. A multinacionális termelő vállalatok esetében az is erősíti a robotok iránti keresletet, hogy az elmúlt évek során egyre szélesebb döntési jogkörrel ruházzák fel azokat anyavállalataik, így infrastruktúra-beruházási kérdésekben is szabadabban dönthetnek, és értelemszerűen a lehető legkorszerűbb automatizált rendszerek felé mozdulnak el. A válságot „túlélő” kkv-k többsége pedig megerősödött, így számukra már nem tűnik elérhetetlennek egy robotos beruházás megvalósítása – mondta Perity Gábor, a KUKA Robotics Hungária Kft. értékesítési vezetője. A Magyarországon fejlesztő- és gyártókapacitással is rendelkező robotgyártó cég szakembere hozzátette: a robotok egyre szélesebb körben való alkalmazását hazánkban alapvetően három trend támogatja. Az egyik a már említett bérnövekedési folyamat, amely a robotok árát átértékeli a potenciális felhasználók szemében, a másik a robotikai kultúra erősödése, a szakértelem megjelenése mind az alkalmazók, mind pedig a rendszerintegrátor cégek körében, a harmadik pedig az úgynevezett együttműködő robotok megjelenése.

– Míg 15-20 évvel ezelőtt szinte csodaszámba ment, ha egy ipari gyárban robotot állítottak üzembe, addig ma e berendezések látványa már teljesen megszokott, és nemcsak az autó- vagy az elektronikai ipar területén, hanem éppen úgy a logisztikában vagy az élelmiszeriparban, illetve az FMCG szektor más szegmenseiben. Abban, hogy ez a kedvező folyamat kibontakozhasson, fontos szerepe volt az automatizálás-specialista rendszerintegrátoroknak, amelyek között nagyobb és kisebb méretű cégek egyaránt megtalálhatók. A nagyobbak jellemzően több ágazatban is rendelkeznek speciális ismeretekkel és tapasztalatokkal, míg a kisebbek inkább egy-egy ágazat vagy alágazat szakértői. A lényeg azonban az, hogy napjainkban már minden ipari szektor számára rendelkezésre állnak azok a szakemberek, akik képesek komplett rendszereket kiépíteni. Ez rendkívül fontos, hiszen egy robotos rendszer soha nem csak a robotból áll, hanem a robot – egy megfelelő biztonságot garantáló cellában – egy adott gyártósor vagy termelési, logisztikai rendszer részeként dolgozik. Egy ilyen komplex megoldás kiépítéséhez pedig szerteágazó szaktudásra, így naprakész elektrotechnikai és szenzortechnikai, logisztikai, informatikai, vagy éppen munkavédelmi ismeretekre van szükség. Legalábbis jelenleg, ugyanis már az „ajtón kopogtatnak” a kollaboratív robotok, amelyek alkalmasak arra, hogy az emberekkel közvetlenül – azaz nem egy elzárt térben – együttműködve, az embert és a fizikai környezetet nem veszélyeztetve működjenek. Ezek a robotok már könnyebben telepíthetők, mobilizálhatók, illetve programozhatók, ezáltal olyan alkalmazási területekre is eljuthat a robotika, ahol korábban fel sem merülhetett annak alkalmazása. Természetesen mindez nem azt jelenti, hogy a hagyományos robotcellás kiépítéseket felváltanák az új megoldások, csupán arról van szó, hogy a robotok „élettere” tágul ki, ami Magyarországon a termelő és szolgáltató szektor számos területén enyhítheti a munkaerőhiányból adódó veszteségeket, illetve fokozhatja a termelékenységét, s ezáltal a magyar kkv-k felvehetik a versenyt nyugat-európai társaikkal – hangsúlyozta Perity Gábor.

Robotok mérik az illesztéseket

Két robot segíti az Audi Hungaria Motor Kft. dolgozóit az autók fugáinak és az alkatrészek illeszkedésének mérésében. A robotok összehangoltan, a dolgozókkal közösen végzik a méréseket, és teljes mértékben szinkronizáltan működnek a gyártósorral. A robotok a nehezen elérhető helyeken mérnek, s ezzel a munkafolyamat felét veszik át a dolgozóktól. Ez autónként a munkaidő felét, naponta 14 000 mérést jelent. A robotok felmérik az autók egyéni pozícióját, és annak megfelelően állítják be magukat a soron következő mérésre, amelynek köszönhetően milliméter pontosan megtalálják a mérési pontokat. A mérési eredményeket összehasonlítják a karosszériaüzem automatizált méréseivel, ami segíti a termelés hatékony folyamatoptimalizálását. Mindkét robot a dolgozók közvetlen közelében dolgozik, védőkerítés nélküli alkalmazásukat biztonságtechnikai megoldások teszik lehetővé. Ha mégis emberrel kerülnek interakcióba, a robotok nyomatékszenzoraik segítségével érzékelik az érintést és azonnal megállnak. A vállalat tájékoztatása szerint a robotok darabja több tízmillió forintba került, s a jövőben is terveznek hasonló, úgynevezett ember-robot kooperációs projekteket, folyamatosan vizsgálva a lehetséges alkalmazási területeket. (MTI)

Szabó Márton

Supply Chain Monitor
2016. június