Archívum: Disztribúció „határtalanul”

2016. április 1. | Logisztika | Egyéb szektorok

A belföldi disztribúció területén egyszerre több olyan piaci trend is érvényesül, amely jelentősen átszabja a korábbi struktúrákat. A változások hatására mind a megbízók, mind a szolgáltatók a hatékonyságnövelő megoldások felé mozdulnak el.

Hepp Gergely, a Fiege Kft. ügyvezető igazgatója– Amit korábban az áruelosztás szempontjából „belföldnek” neveztünk, az napjainkban már inkább egy több száz vagy akár 1000 km-es sugarú kört jelent Európa térképén. Legalábbis ügyfélkörünk nagyobbik része a belföldre a schengeni övezeten belüli egy-egy földrajzi területként vagy egy adott pontból jól megközelíthető területegységként, illetve úthálózatként tekint, zárójelbe helyezve az államhatárokat. A regionalitás ezen értelmezése egyre jellemzőbb, és mind több vállalkozás szervezi disztribúcióját ennek megfelelően, kihasználva a határokon átívelő áruelosztás valamennyi előnyét. Megfigyelhető, hogy az árutulajdonosok Magyarországtól déli vagy dél-keleti irányban már nem szívesen létesítenek központi raktárakat, ami azt is jelenti, hogy hazánk logisztikai szempontból központi szerepet tölt be a közép- és kelet-európai térségben. Az uralkodó trend ellenére vannak olyan ügyfelek, akik ragaszkodnak a hagyományos belföldi disztribúciós modellhez, azaz országonként szervezik az áruellátást, de a dedikált fuvarozás esetükben is a depórendszerű kiszállítás felé mozdul el – mondta Hepp Gergely, a Fiege Kft. ügyvezető igazgatója.

Oszd meg és profitálj

A szakember kifejtette: az említett változások mellett az elmúlt 4-5 évben egy másik trend is felerősödött. Egyre több megbízónál a dedikált szolgáltatásról a gyűjtőfuvarozás felé billent a mérleg nyelve, azaz egyre több, a múltban jellemzően direkt módon szállított termék kerül be a gyűjtőfuvarozás rendszerébe. A megbízók még a korábban „kőbe vésettnek” számító elvárásaikról is lemondanak. Ma már egyre kevesebb ügyfél ragaszkodik ahhoz, hogy áruja ne legyen továbbítható a közvetlen versenytársak termékeivel együtt, egyazon szállítóeszközön, mert kezdik felismerni a „raktérmegosztás” ezen módjában rejlő szinergiák előnyeit. Emellett érezhetően növekszik az igény az értéknövelt szolgáltatások, így például a kézi rakodás (2-man-handling), az emeletre szállítás, az összeszerelés, hulladékok, göngyölegek, régi – például kereskedelmi csereakcióban visszavett – termékek elszállítása iránt is.

Piaci esélyek

– A magyar fuvarpiacon a díjak továbbra is nyomottak, s ez hatással van a logisztikai szolgáltatók szakmai megoldásaira. Az alacsony díjak és a magas üzemi költségek kiegyensúlyozására a speditőrök a depórendszerben szállítmányozott áruk fuvarozására kialakított gerincjáratok kihasználtságát igyekeznek növelni azzal, hogy lehetőség szerint az oda- és visszaúton is mind több palettát szállítanak. Szintén a hatékonyság növelését segítheti a korszerű útvonal- és járattervező szoftverek alkalmazása, hiszen az emberi hibák kiszűrésével a fuvarszervezés nagymértékben optimalizálható. A humán faktor azonban a jövőben sem iktatható ki a rendszerből, ezért a siker leginkább csak a megfelelő támogató szoftverek és a szakmájukat értő fuvarszervezők együttműködéséből születhet meg – hívta fel a figyelmet Hepp Gergely, aki úgy véli, hogy a piacon markáns szerepet betöltő ügyfelek főként nagyobb nemzetközi logisztikai szolgáltató partnerekre bízzák a disztribúciós feladatokat, és ez a trend erősödni látszik.

– A kis- és közepes méretű logisztikai szolgáltatók azzal tudnak előrelépni, ha gyorsabban válaszolnak a megbízói igényekre, mint nagyobb – és ezáltal lassabban reagáló – versenytársaik. Ennek jó példája a 2-man-handling és az összeszerelési szolgáltatások megjelenése, illetve hangsúlyossá tétele a kisebb méretű logisztikai szolgáltatók portfóliójában. Ha ezek a cégek megtalálják a piaci rést, illetve magas szintű szervezettség mellett versenyképes szolgálta- tásokat nyújtanak, akkor hosszabb távon meg tudják tartani ügyfeleiket, illetve bővíthetik a megbízói kört. A kérdés az, hogy sikerül-e ezt megvalósítani, mivel a disztribúciós tevékenység jelentős infrastrukturális beruházásokat igényel, s ezeket az invesztíciókat a szolgáltatók igyekeznek minél későbbre halasztani. A késleltetett vagy elmaradó fejlesztések hatására az infrastruktúra – így a depók, az anyagmozgató és szállítóeszközök, valamint a képzett munkaerő – a működő-, illetve a teljesítőképesség felső határán van, gyakran a „lehetetlent” súrolja. Ugyanakkor a megbízói oldalról jelentkező minőségi igények mögött nincs szándék a többletszolgáltatások arányos megfizetésére, pedig ez a magas színvonalú disztribúció kialakításának alapfeltétele lenne – jegyezte meg az ügyvezető igazgató.

Jó évre számítanak

A Fiege Kft.-nél minden negatív piaci körülmény ellenére az idei évben az ügyfélkör bővülésére számítanak a piac azon szegmenseiben, amelyekben a potenciális megbízók árualapja tökéletesen illeszkedik a jelenlegi ügyfélportfólió áruszerkezetéhez. A szolgáltató ezáltal optimalizálni tudja erőforrásait, illetve a szinergiákból adódó megtakarításokat érvényesítheti az ajánlati díjakban, s ezzel kedvezőbb árakat tud biztosítani ügyfelei számára.

Szabó

Supply Chain Monitor
2016. április